.....és itt most másik blogot kezdek, nem tudom még mikor tudok oda is írni, egyáltalán mi vár rám?

Még 3 napig dolgozom. Ezt egyenlőre meghagyom, mert ez is én vagyok. Fél óra alatt fordult velem a világ. 

Most csak azon töprengek akarhatja-e valaki azt olvasni? Nem lesznek benne viccek.

Tele vagyok élménnyel. Tetszett a M. J. film. Igaz összefüggő filmre készültem, de így is nagy élmény volt számomra, én még szerettem is. Itt most jön egy felsorolás, mert olyan szinten begyulladt a váll izületem, hogy éjjel nem aludtam, csak ma d.e. sikerült egy itthon talált bogyó után, most meg ballkezemmel emeltem fel a jobbat a billentyűzetig, de röviden muszáj leírnom. Babitáék gyönyörűek és nagyon praktikusak. Ettem szusit, meg rákot, meg füstölt és füstöletlen lazacot, meg vaszabit (most nem keresem hogy írják) meg fehér és olyan rózsaszín gyömbért, mert Ő tudja hogy kíváncsi természet vagyok és alkalmam nem lenne máskor ilyeneket eszegetni.

Meg gitár heró, meg szintén ott síelés, meg jóga, meg nem is tudom még mik. eszméletlen jó volt, hatalmasakat nevettünk. 

Lujzikámmal turkáltunk meg soppingoltunk, meg ettük a " mama főztyét" ezért érdemes ha látom milyen jóízűen eszi.

Köszönöm köszönöm köszönöm Nektek!

Jujj de régen hallottam! Pedig ettől az összes szőr feláll rajtam olyan gyönyörű.

Gyors ütemben telnek a napjaim. Eddig lustultam, már kezd gyorsan telni az idő. Tegnap a bejárati ajtót körbeszigeteltem. Párom 2 hete megvette a hozzávalót, én meg vettem egy nagy levegőt és félóra alatt körberagasztottam. Persze már csinálta volna amikor hozzákezdtem, de elküldtem a jó.. onnan. Hogy ér-e valamit, majd meglátom. Szarból várat már nem lehet, meg szegény ember vízzel főz, meg egyebek.

Ma feljöttek a /faluvégről/ komámék. Frizuráskodtam velük, közben Komám meg én természetesen számítógépről beszéltünk. / másik két fél abszolút passzív ez ügyben/ Szégyen vagy nem szégyen, Komám jóval lekörözött a tudásával. Nyugdíjas már, a fia mikor megnősült, elköltözött, ott hagyta Neki a gépet. Addig azt sem tudta hogy kell bekapcsolni, nem is érdekelte. A fia viszont jól sejtette, apja igen fogékony a technikára, biztosan felkelti majd a kíváncsiságát.

Nyafogtam, hogy nagyon lassú lett a gépem. Addig kattogott ide-oda amíg olyan dolgokat talált amit én még nem is láttam. Még 1 éve haraptam volna ha hozzápiszkál, most meg látszott rajta, tudja mit csinál. Igaz a merészség benne megvan, bennem nincs. Ő már jópárszor újratelepített, én meg rettegek, nehogy elcsesszek valamit. Az is hozzájárul, ha valami nem sikerül, Neki ott a fia, vagy lánya, vagy veje akik segíthetnek. Nekem a legközelebbi hozzáértő 80 km-re van:(( A lényeg most gyorsabb lett. Hipp, hipp!

Holnap főzőcskézek. Rakott karfiol, töltött káposzta, viszem csütörtökön nagyfaluba  Lujzikámnak.

Jó, jó itthon is hagyok belőle a házőrzőnek:))...   és megyünk moziba.. és megnézzün a M.J-t.......és megnézem Babitáék szép új lakását...és...és ...és.. HEPPPIIIII!

     Majd jövök.

Ugyan mennyire normális azaz ember, aki szürke hályogra mindkét szemét műtve hegesztő állást keres az újságban. Sőt csak az újságot nézi és már a szomszéd rokkant trabantját akarja megvenni 40000-ért, hogy majd azzal oda tudjon járni. (egyébként van autója)

Hát biztos már nekem nem tettszik semmi.

Kocsimosás közben jár az agyam.

Anyagias vagyok, vagy nem? Egyáltalán lehet-e mérlegelni a mai világban. Azt hiszem  csak az nem anyagias aki megteheti hogy ne legyen az. Vagy már ezt valaki megállapította?

Bámul bele a képembe és meg sem szólal férfi létére. Szeretnék én megszólalni. Xy vagyok, segíthetek valamiben? Ugyan elszégyellné magát? Nem hiszem.

Ha bejön az igazgató és Ő tud köszönni, ez a mitugrász szarzsák is kinyithatná a száját......

és 2 nap múlva szintén ezt hallom a kolléganőmtől, pedig én nem szóltam semmit.

No igen. Az intelligenciát nem az iskolában tanítják.

Tegnap helyettesítettem. Műszak kezdetén megkértem a lányokat, legyenek szívesek ugyanannyit termelni mint amikor a főnök itt van.(muszáj volt) Ugyanis a múltkori alkalommal "cincogtak"rendesen, amiért megkaptam a beosztásomat, de erről csak most szóltam Nekik.

Ment minden mint a karikacsapás. igaz szerencsém is volt, nem jött közbe semmi zavar (ami elég sűrűn előfordul). Mindent jól adminisztráltam, közben hol itt segítettem be hol ott. Szóval olyan mérgezett egér formában cikázva. A végén megköszöntem, terv teljesítve.

  Jött a váltóm és megkérdezte: 

- Ilyen sokat csináltál?

........Legszívesebben  hangosan mondtam volna

Nem én csináltam, csináltattam. Azok csinálták akik műszak közben kesztyűt kértek, mert már hólyagosodott az ujjuk.